Profilunk

A prosztata heveny gyulladása (akut prostatitis)
A prosztata gyulladása jellegzetes tünetekkel jár. Gyakori vizelési inger, alhasi, gáttáji fájdalom, vizeletelakadás, vizeletcsepegés, láz, levertség, általános rosszullét a vezető tünetei. Típusos heveny prosztatagyulladás prosztatabiopszia és egyéb invazív beavatkozások után alakul ki. A prosztatéba kerülő baktériumok helyi gyulladást alakítanak ki. A gyulladásos reakció miatt a prosztata megnagyobbodik, felpuhul, vizenyőssé válik. Mértékétől függően a vizelet el is akadhat. Hirtelen alakul ki és általában magas láz kíséri. Általános urológia vizsgálat eredményei:

-gennyes vizelet,
-maradék vizelet a húgyhólyagban vizelést követően,
-vizelési nehezítettség,
-végbélvizsgálatnál ún. tészta tapintatú, érzékeny prosztata.

A prosztatagyulladás kezelésének egyik fontos része az antibiotikum adása. Másik fontos dolog, a vizelet elfolyásának biztosítása katéterrel, vagy suprapubicus katéterrel (epicystostomia). Ez utóbbi egy kisebb beavatkozás, melynek során a vizeletet ideiglenesen a prosztata gyógyulásáig a hasfalon vezetik ki a hólyagból. Ezen kívül még egyéb gyógyszerek használata is szokásos (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentők, alfa-receptor gátlók, stb.). A nem kezelt, vagy nem megfelelően kezelt akut gyulladás krónikus gyulladássá alakulhat.

Idült prosztata gyulladás (krónikus prostatitis)
A prosztata krónikus gyulladásának létrejöttének pontos mechanizmusát még nem ismerik. Feltételezhető, hogy az alsó húgyutak heveny gyulladásainak ismétlődése vezet kialakulásához. Tünetei kevésbé körülírhatóak, mint az akut gyulladásé és számos egyéb urológiai betegséghez hasonló tüneteket produkál. Gyakori tünetei:

-húgycsőégés,
-gáttáji fájdalom,
-vizelési nehezítettség,
-gyenge sugárban ürülő vizelet,
-utócsepegés,
-sürgető vizelési inger,
-alhasi égő érzés,
-a hímvessző makkjába sugárzó fájdalom,
-elszíneződött (véres ill. barnás) sperma.

A fenti tünetek jelentkezésekor fontos, hogy urológushoz forduljunk. A részletes vizsgálat során egyéb hasonló panaszokat okozó betegségeket ki lehet zárni (pl. krónikus húgyhólyaggyulladás, húgycsőgyulladás, akut gyulladás, prosztata megnagyobbodás, végbél betegségei, stb). A krónikus prosztata gyulladás kezelésében használatosak az antibiotikumok, alfa-receptor gátló gyógyszerek, növényi eredetű prosztatára ható gyógyhatású készítmények (fitoterapeutikumok), ill. egyéb eljárások.

A merevedési zavar nem egyenértékű az impotenciával bár a köznyelvben a két fogalom talán azonosult. A szexuális együttléthez szükséges hímvessző merevséggel számos férfinak van problémája. A merevedési zavar a megfelelő szexuális együttléthez szükséges hímvessző merevség létrehozásának vagy fenntartásának képtelensége. A merevedési zavar számos tünet formájában jelentkezhet, ilyenek a

-rövid ideig fennálló merevedés,
-a korábbihoz képest gyengébb merevség,
-a közösülés során a merevedés gyengülése, esetleg a merevség teljes megszűnése,
-szexuális ingerre nem jön létre egyáltalán merevedés (erekció).

A merevedési zavarnak számos oka lehet: korábbi műtét, cukorbetegség (diabetes mellitus), vérerek betegségei, szűkületei, gyógyszerek mellékhatásai, hormonális betegségek (hypogonadismus), ideggyógyászati (neurológiai) betegségek. A merevedési zavar kivizsgálásában nélkülözhetetlen egy általános urológiai vizsgálat, esetleg hormonális, ill. belgyógyászati vizsgálatok (erek állapota, cukorháztartás). A merevedési zavar befolyásolható és kezelhető életmódbeli változtatással, ill. az alapbetegségek kezelésével. Amennyiben egyéb okot nem találnak általában a következő kezeléseket ajánlják:

-PDE-5 gátló gyógyszerek,
-vákuum eszközök,
-hímvesszőbe adható értágító injekciók (alprostadil),
-felfújható vagy fél merev protézisek beültetése.

A fityma gyermekkori letapadása (adhaesio cellularis preputii ad glandem) élettani folyamat. Oldódása, vagyis a fityma belső bőrlemezének ill. a makk bőrének elválása, létrejöhet spontán vagy külső segítséggel. Általános vélemény, hogy amennyiben a fitymaletapadás miatt meggyűlő váladék gyulladást idéz elő, a gyulladás lezajlása után a letapadást meg kell oldani. A panaszt nem okozó fitymaletapadás megoldásának szükségessége és elvégzésének ideje nem egyértelmű, egyesek a korai megoldásban hisznek, míg mások a várakozás mellett állnak. Óvodás kor végére már nem szabad nagyfokú letapadásnak lennie. A megoldás az adhaesiolysis (a letapadás oldása), melyet helyi érzéstelenítő krém alkalmazása után végeznek. A lysis után még kb. 2 hétig a fityma hátrahúzása igen fájdalmas, kellemetlen. A nem megfelelő utókezelés esetén a fityma visszatapadhat.

A herevisszértágulat a heréktől a nagyerek felé futó visszerek (vénák) tágulata. Kialakulásának mechanizmusa nem ismert. Fiatal sovány, magas fiatal felnőttkorban gyakrabban jelentkezik. Általában a bal oldalon alakul ki, de a kétoldali forma is előfordulhat. A herétől vezető visszerek az ondózsinórban vezetnek a hasba, majd ott egy nagyobb vénává alakulva a vese szintjében nagyobb erekben szedődnek össze. Ebben a vesékig önállóan futó visszérben nincsenek billentyűk, ellentétben a többi hasonló méretű visszérrel. Ennek következtében ebben a visszérben könnyen lelassulhat, sőt akár visszafelé is fordulhat a vér áramlása. Az herék által elhasznált vér áramlásának nem megfelelő volta a feltételezések szerint a here károsodásához vezethet hosszútávon. Ilyen károsodás lehet a here nem megfelelő hímivarsejt képzése (spermiogenesis), mely férfi meddőséghez vezethet. A here másik jelentős funkciója a férfi nemi hormon termelése is károsodást szenvedhet, amennyiben a nagyfokú varicocele tartósan fennáll. A varicocele megoldása a véna elzárása valamilyen módon. Magyarországon általában a műtéti véna lekötés, vagy elzárás az elterjedtebb. A műtét lehet nyílt műtéti (herezacskón ejtett metszéssel, lágyékhajlatban végzett műtét, alhasi műtét), vagy laparoszkőpos véna lekötés. A műtéti megoldás mellett létezik angiografiás véna elzárási (sclerotizálás) mód is.

A férfiak fogamzásgátlására is számos módszer létezik. Bár ezek nem olyan népszerűek, mint a női fogamzásgátló módszerek, egyes férfi fogamzásgátló módszerek hatásossága legalább azonos hatásfokú. A következő oldal célja, hogy ezen fogamzásgátló módszerekről tájékoztatást adjon, bizonyos megoldásokhoz elérhetőséget biztosítson, ill. a fériak körében népszerűsítse a férfi fogamzásgátló módszereket. Hiszük, hogy ezek az ismeretek egy modern férfi számára szükségesek és egyben nélkülözhetetlenek is. Ezen az oldalon olyan eljárásokról és gyógyszerekről is találnak leírást, melyek még Kísérleti fázisban vannak és csak a jövőben lesznek elérhetők. Az oldalon található segítség nem teljes, de minden eszközzel azon leszünk, hogy az oldalt állandóan frissítsük az érdeklődők igényei szerint.

Vasectomia (ondózsinór lekötés)
A vasectomia egy kis műtéti beavatkozás, melyet általában helyi érzéstelenítésben végeznek. Az USA-ban évente kb. 750.000 vasectomiát végeznek, a férfiak mintegy 10%-a választja ezt a fogamzásgátlási technikát. A műtét során a két ondózsinórt átvágják, majd a szabad végeket lekötik. Ezáltal a heréből az ondósejtek (hímivarsejtek) nem jutnak be az ondóba. Magömléskor (ejakuláció) az ondónak nincs látható eltérése, de nem tartalmaz ondósejteket. A beavatkozás kb. 30 perc. A herezacskó leborotválása és fertőtlenítése után, a herezacskó két oldalán egy-egy kb. 1,5 cm-es metszést ejtenek, majd mindkét ondózsinórból megközelítőleg 1,5 cm-es részt eltávolítanak a szabad végek lekötésével. A bőr összevarrása után egy órás várakozás után általában haza lehet menni. 3 hónap elteltével az ondót ellenőrzik. Amennyiben az hímivarsejteket nem tartalmaz egyéb fogamzásgátló módszereket nem kell alkalmazni. A műtétet követő három hónapig még más fogamzásátló módszert is alkalmazni kell, mivel 3 hónapig még lehetnek hímivarsejtek az ondóban (ejakulatum).
A műtét után, ha valaki ismét gyermeket szeretne vállalni, az eredeti helyzet visszaállítása nehéz és ritkán sikeres művelet. A műtéti megoldás (a lekötött végek egyesítése) gyenge eredményeket mutat. Ha valaki újra gyermeket szeretne, a mesterséges megtermékenyítés (ICSI) általában a választott út.

Művi meddővé tétetelt a 1997. évi CLIV. törvény [ Eütv. ] 187. paragrafusa szabályozza:

„187. § * (1) * A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel egészségügyi indokból az érintett személy írásbeli kérelme alapján
a) tizennyolcadik életévét betöltött cselekvőképes és
b) tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott,
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint
d) a 187/B. § szerinti esetben a cselekvőképtelen - ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő személyt -
személynél végezhető el.
(1a) * A művi meddővé tétel az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy kérelmére családtervezési célból 40. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el.
(2) A művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltató kijelölt orvosa a kérelmezőt szóban és írásban tájékoztatja a fogamzásgátlás - általa, illetve partnere által alkalmazható - egyéb lehetőségeiről, a beavatkozás jellegéről, lehetséges kockázatairól és következményeiről, a fogamzó-, illetve nemzőképesség helyreállításának esélyéről.
(3) * A művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltató tájékoztatja továbbá a kérelmezőt arról, hogy amennyiben a kérelmező a művi meddővé tételre irányuló beavatkozás igénybevételére vonatkozó szándékát fenntartja, a tájékoztatást követő hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltatónál történő ismételt megjelenése szükséges. Ha a kérelmező e tájékoztatást követő hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltatónál megjelenik és nyilatkozik arról, hogy a művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelmét fenntartja, a beavatkozás elvégzésére az ettől az időponttól számított hat hónap elteltével kerülhet sor, kivéve, ha a kérelem fenntartásáról szóló nyilatkozat megtételét követően a beavatkozás soron kívüli elvégzését szülészeti vagy más műtéti esemény lehetővé teszi.
(4) *
(5) * Amennyiben a beavatkozás az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt személy művi meddővé tételére irányul, a (2) és (3) bekezdés szerinti tájékoztatás az érintett számára a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó ok jellegének figyelembevételével, az érintett személy által értelmezhető módon történik.
(6) A művi meddővé tétel iránti kérelmet közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell előterjeszteni.
(7) Egészségügyi indokból kerül sor a beavatkozás elvégzésére akkor, ha szakorvos véleménye alapján
a) a terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné, vagy a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenvedne, és
b) más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges vagy egészségügyi okból nem javasolható.
(8) * A (7) bekezdés szerinti egészségügyi indokból végzett beavatkozás esetén a (3) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
187/A. § * (1) * A 187. § (1) bekezdés c) pontja szerinti személy kérelmező egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel iránti kérelmének érvényességéhez a törvényes képviselője hozzájárulása szükséges.
(1a) * A 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelmének érvényességéhez - amennyiben a beavatkozást nem egészségügyi indokból kéri - a gyámhatóság hozzájárulása és
a) törvényes képviselője vagy
b) a 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett személy
hozzájárulása szükséges.
(2) * A gyámhatóság a hozzájárulás megadása előtt vizsgálja, hogy a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy kérelme akaratával egyező-e, így különösen azt, hogy az érintett és törvényes képviselője között fennáll-e érdekellentét, továbbá azt, hogy az érintett tisztában van-e a döntése következményeivel.
(3) * Ha a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy kérelme ellenére a törvényes képviselő vagy a gyámhatóság a beavatkozás elvégzéséhez nem járul hozzá, a kérelmező a Fővárosi Törvényszéknél kérelmet terjeszthet elő a jognyilatkozat vagy a jognyilatkozatok pótlása iránt.
(4) * A bíróság a kérelemről polgári nemperes eljárásban, a kérelmező és a törvényes képviselő, illetve a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon belül határoz. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A bíróság a jognyilatkozatot abban az esetben pótolja, ha a művi meddővé tétel elvégzése a kérelmező érdekét - figyelembe véve különösen a kérelmező egészségügyi, személyi és családi körülményeit - nem sérti.
(5) A bíróság határozata ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő fellebbezés. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
(6) * Ha a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy művi meddővé tételére irányuló kérelem érvényességéhez szükséges jognyilatkozatot a bíróság pótolja, a 187. § (3) bekezdése szerinti várakozási idő a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől kezdődik.
(7) * Amennyiben az (1a) bekezdés szerinti kérelmet az (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott személy nyújtja be, úgy annak érvényességéhez a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy egyetértése szükséges.
(8) * Amennyiben a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy egészségügyi okból kéri a művi meddővé tétel elvégzését, az (1a)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az (1a) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt személyeket azonban a beavatkozás elvégzéséről, és annak indokairól a beavatkozás megkezdését megelőzően tájékoztatni kell. A tájékoztatás megtörténtéig a beavatkozás nem végezhető el.
187/B. § * (1) Cselekvőképtelen személy művi meddővé tételére irányuló beavatkozás kizárólag jogerős bírósági határozat alapján, a fogamzóképesség elérését követően végezhető el.
(2) * A cselekvőképtelen személy művi meddővé tételének engedélyezése iránt az érintett személy törvényes képviselője - tizennyolcadik életévét be nem töltött cselekvőképtelen személy esetében a gyámhatósággal együttesen - terjeszthet elő kérelmet a Fővárosi Törvényszéknél.
(3) * A bíróság a kérelemről polgári nemperes eljárásban, a cselekvőképtelen személy, a törvényes képviselő, valamint a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon belül határoz. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A bíróság a cselekvőképtelen személy művi meddővé tételére irányuló beavatkozás elvégzését akkor engedélyezi, ha más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges vagy egészségügyi okból nem javasolható, és
a) a cselekvőképtelen személy gyermek felnevelésére nem képes, és a beavatkozás elvégzése a cselekvőképtelen személy akaratával megegyezik,
b) a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenvedne, és a beavatkozás elvégzése a cselekvőképtelen személy akaratával nem ellenkezik, vagy
c) * a bekövetkező terhesség a cselekvőképtelen személy életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné.
(5) A bíróság határozata ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő fellebbezés. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.” 

A prosztata jóindulatú megnagyobbodása a prosztata mirigysejtjeinek és simaizom sejtjei számának ill. méretének növekedését jelenti, mellyel párhuzamosan a prosztata mérete is növekszik. A prosztata növekedéséhez szükség van a férfi nemi hormonra, az ún. tesztoszteronra. A férfiak vérében keringő, a herék, ill. mellékvesekéreg által termelt androgén hormonok (mint pl. a tesztoszteron is) hatására a prosztata állandó növekedésben van. A prosztata születéskori tömege 1-2g, mely 18 éves korra kb 20g-ra növekszik, majd 50 éves korban kb. 25-30g lesz, és 70 éves korunkra kb. 60-80g-ra növekszik. A prosztata méretének növekedése nem feltétlenül okoz urológiai panaszokat, ill. a prosztata mérete nem feltétlenül áll összefüggésben a tünetek súlyosságával. Tény, hogy 50 éves kor felett egyre több férfi fordul orvoshoz vizelési panaszokkal. A prosztatán átmenő húgycső a prosztata növekedése folytán összenyomódik, ezáltal vizelési panaszokat és tüneteket okoz. Leggyakoribb tünetek:

-nehezebben meginduló vizelet,
-vizeletsugár gyengülése,
-gyakori vizelési inger,
-éjszakai vizelés,
-vizelési idő növekedése,
-utócsepegés,
-parancsoló vizelési inger,
-vizeletcsepegés, -elfolyás,
-vizelés közbeni vizeletelakadás, majd újra indulás,
-több szakaszú vizelés,
-vizelés utáni hólyagteltség érzés,
-fájdalmas vizelés.

A prosztata megnagyobbodást több stádiumba sorolják. Kezdeti stádiumban (I) enyhébb panaszok jelentkeznek, szövődmények nélkül. Későbbi stádiumban (II) a hólyag nem ürül ki megfelelően, a húgyhólyagizomzat az erőlködéstől megvastagszik, visszatérő alsó húgyúti gyulladás alakulhat ki, a tünetek fokozódnak. Előrehaladotabb stádiumban (III) vizeletelakadás jön létre és hólyagkövek, gyulladás alakulhat ki. IV. stádiumban az elzáródás olyan fokú, hogy a felső húgyutak is kitágulnak és vesekárosodás, vesefunkció romlás jöhet létre.
A prosztata hyperplasia kivizsgálás urológiai szakrendelőben kell történjen. UH vizsgálat, vizelet vizsgálat, vérvizsgálat (PSA, vesefunkció), végbélen keresztüli tapintás a legfontosabb vizsgáló eljárások, de ezeken kívül egyéb vizsgálatok is szóba jöhetnek (vizeletáramlás mérése, uroflow, hólyagtükrözés, cystoscopia, az alsó húgyutak működésének vizsgálata, urodynamia, IPSS kérdőív kitöltése, stb.) A prosztatamegnagyobbodás kezelése sokrétű. Kezdeti fázisában inkább gyógyszeres, későbbi fázisában inkább műtéti. A kezelés megkezdése előtt mindenképpen ki kell zárni egyéb betegségeket (prosztatarák, végbélbetegségek, hólyagbetegségek, hólyagkövesség, stb.). A kezelés típusai:

-gyógyszerek (alfa-receptor gátlók, 5?-reduktáz gátlók)
-gyógyhatású készítmények (pl. törpepálma, tökmag, aranyvesszőfű, stb. kivonatai)
-thermotherápiás kezelés,
-húgycsövön keresztüli prosztata eltávolítás (TURP, TUIP, stb.)
-nyílt műtéti prosztata eltávolítás,
-nagy intenzitású ultrahang kezelés,
-lézeres kezelés, stb. 

A fitymaszűkület a hímvesszőt fedő bőr 1/3-nak betegsége. A fitymaszűkület kialakulhat felnőttkorban, vagy lehet gyermekkori. Gyermekkori fitymaszűkület általában nem igényel műtéti megoldást. Szteroid tartalmú krém hatására a bőr fellazul és megfelelő ellátás mellett 2-4 hét alatt megoldódik. A felnőttkori fitymaszűkület általában helyi gyulladás, a fityma sérülése miatt vagy cukorbetegség talaján alakul ki. A felnőttkorban kialakult fitymaszűkület megoldása általában műtéti (phimoplastica, fityma plasztika, vagy körülmetélés, circumcisio).

A húgycsőgyulladás jellegzetes fiatalkori férfi betegség, mely húgycsőégéssel, húgycsőfájdalommal, húgycső váladékozással (húgycsőfolyás), vizelés közbeni húgycsőtáji hasító fájdalommal jár együtt. A húgycsőbe jutó baktériumok ill. vírusok okozhatják. Gyakran valamilyen nem úton terjedő baktérium áll a hátterében. Kezelése antibiotikummal történik. Nehezen gyógyuló húgycsőgyulladás esetén húgycsőváladék, ill. vizelet tenyésztés alapján kezelik.

A hydrocele, magyarul herevízsérv a here burkai között felszaporodott folyadék miatt létrejövő duzzanat általában féloldalasan a herezacskóban. A hydrocele kialakulásában korábbi gyulladás, heredaganat, heresérülés játszhat szerepet, de a hydrocelék nagy részénél nem is határozható meg az oki tényező. A herevízsérv általában a betegnek okoz panaszokat a herezacskó megnagyobbodása miatt. A megoldása általában műtéti. A hydrocele falának kifordítása, vagy kimetszése a hydrocele megszűnéséhez vezet. A hydrocele tűvel történő szúrása és leszívása általában a hydrocele visszatelődéséhez vezet.

A korai megömlés (ejakuláció) definícióját nehéz megadni, mivel minden egyes személy másként értékeli a magömlés eléréséhez szükséges időt. Van akinek öt perc az ideális, míg másoknak 20 perc a normális. Ugyanazt az időt a férfi partner elegendőnek tarthatja, míg a női partner rövidnek. A korai magömlés az egyik leggyakoribb ejakulációs probléma. Egyes szerzők szerint a férfi lakosság megközelítőleg egyharmada panaszkodik korai magömlésről. A betegek az örömérzet fenntartását szeretnék meghosszabbítani mind maguk mind pedig parterük részére. A korai megömlésről panaszkodó betegek az ejakulációt az előjáték során ill. a közösülés elején elérik. A korai megömlés frusztrációhoz, elégedetlenséghez vezet mindkét partner részéről. A korai magömlésnek mind pszichológiai mind szervi okai lehetnek. Statisztikák szerint az előzőek sokkal gyakoribbak. A korai megömlés kivizsgálásához egy általános urológiai vizsgálat szükséges. Amennyiben szervi eltérés okozza (pl. rövid fék, fityma szűkület), műtéti megoldás segíthet a gondon. További lehetséges kezelések különböző gyógyszerek (SSRI, PDE5-gátlók) alkalmazása, helyi érzéstelenítők használata, maszturbációs tréning, óvszer valamint gyógyhatású készítmények használata.

- Heveny hólyaghurut
- Idült hólyaghurut